9 természetes módszer a stressz leküzdésére

Beköszöntött az ősz, és vele együtt sajnos véget ért a nyaralás és a hosszabb pihenések időszaka is. Sokan az utolsó nyári napokat is igyekeztek pihenéssel tölteni, hogy kisimultan kezdődhessen a szeptember, a kikapcsolódással töltött napok emléke azonban sokszor hamar elillan a mindennapok során minket érő stresszhelyzetek miatt. De szerencsére léteznek olyan technikák, amelyekkel természetes módon lehetünk úrrá a feszült helyzeteken.

Tudatos jelenlét

Vagyis meg kell tanulni a jelen pillanatban élni. A múltban történteken való rágódás, vagy a jövőbeli helyzetektől való szorongás és aggódás egyaránt stresszt okozhat. Viszont, ha a jelen történéseire koncentrálunk, tisztábban láthatjuk a dolgokat, emiatt pedig nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válhatunk. Elképesztően sokan élik úgy a mindennapjaikat, hogy bele sem gondolnak az őket érő impulzusok nagy részébe, csak automatikusan teszik a dolgukat – napról napra ugyanazt a mókuskereket hajtják. A tudatos jelenlét technikája arra tanít, hogy megálljunk és megvizsgáljuk a bennünket körülvevő dolgokat és történéseket, és hagyjuk, hogy a kialakuló érzéseink mutassák meg számunkra a következő lépést.

Meditáció

A meditáció szintén a tudatosság egy formája – a saját tudatunk teljes kontroll alatt tartása. Életünk során számtalan olyan helyzettel kerülünk szembe, amire nem tudunk hatással lenni – sőt, sokszor még a saját testünk reakcióit sem vagyunk képesek kordában tartani. A tudatunkat azonban megtanulhatjuk uralni. A legjellegzetesebb meditációs pózban törökülésben ülve nyugszanak a kezeink a térdünkön. Koncentrálhatunk a légzésünkre, vagy mormolhatunk egy pozitív üzenettel rendelkező mondatot – egy mantrát – is. A lényeg, hogy figyeljünk a saját belső ritmusunkra. A meditálás egy fejleszthető képesség, éppen ezért időbe kerül, mire elérünk egy olyan szintre, amikor már a stresszes szituációk közben is be tudjuk vetni megszerzett tudásunkat. Ez pusztán csak gyakorlás kérdése.

Pásztázás (Body scan)

Ez a különleges stresszkezelési technika szintén egyfajta meditáció, amely az érzékelésre helyezi a fókuszt. Az alaphelyzetben kinyújtott karokkal és lábakkal fekszünk a hátunkon, és a légzésünkre fókuszálunk. Majd a bal kislábujjunkra koncentrálva veszünk egy mély lélegzetet, és elképzeljük, ahogyan a levegő a testünkön keresztül egészen odáig jut.

Ezt megismételjük mindegyik lábujjunkkal, a sarkunkkal, a bokánkkal, a vádlinkkal, a térdünkkel, a combunkkal, majd a csípőnk után áttérünk a másik lábunkra. Ha ezzel megvagyunk, következhet a felsőtestünk, majd a kéz ujjai, a csukló, az alkar, a könyök, a felkar, a váll. Ugyanezt megismételjük a másik karunkkal, majd a nyak, és az arc egyes részei zárják a sort az állunktól egészen a fejünk búbjáig.

Ha végeztünk, maradjunk még fekve néhány percig, és fókuszáljunk arra, hogyan érezzük magunkat. Ha sikerült megfelelően elmélyednünk, sokkal nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak fogjuk érezni magunkat.

Progresszív izomlazítás

Hasonlóan a pásztázáshoz, a progresszív izomlazítás során is a hátunkon fekszünk, és egyesével koncentrálunk a testünk különböző részeire. A különbség az, hogy most meg is feszítjük, aztán pedig ellazítjuk a hozzájuk kapcsolódó izomcsoportokat. Szintén a lábujjaktól indulunk, és a fejünk felé haladva minden egyes izomcsoportot erősen megfeszítünk 10 másodpercen keresztül. Ezután lassan ellazítjuk az izmokat, és érezzük, ahogyan a feszültség eltűnik belőlük.

Napsugárszaunázás

A napsugárszaunák jóval alacsonyabb működési hőmérsékleten – már 45-60°C-on – is hatékonyabbak, mint a hagyományos szaunák, ezért a szauna kabinjában nem fullasztó forróságot, hanem a testünkben a nap melegéhez hasonlóan szétáradó kellemes melegséget érzünk. Az alacsony hőfokon való szaunázás lehetővé teszi a relaxálást, ami ellenállóbbá tesz bennünket a stresszes helyzetekkel szemben.

Emellett a napsugárszaunák által kibocsátott speciálisan szűk hullámhossz tartományú infravörös sugarak egyedülálló módon képesek csökkenteni a szervezetben a stresszreakciókat kiváltó kortizol hormon szintjét is.

Testmozgás

A rendszeres mozgás köztudottan növeli a stressztűrő képességet, mivel a fizikai aktivitás hatására szervezetünk endorfint termel. Ezen kívül edzés közben fontos, hogy kizárólag az elvégzendő gyakorlatokra koncentráljunk, így legalább a mozgás idejére ki tudjuk zárni a stresszt. A mozgásforma egyébként bármi lehet, ami örömmel tölt el bennünket: futás, séta, tánc, úszás, vagy biciklizés is szóba jöhet, ha szeretjük.

Szociális aktivitás

A családtagjaink, barátaink körében töltött idő kiválóan csökkenti a stresszt, ugyanis ilyenkor a szervezetünk egy oxitocin nevű hormont termel, amely az agyunkban a jutalmazás érzetét váltja ki és oldja a szorongást. Sokszor már az is segít túllendülni a feszült helyzeteken, ha jól kibeszélhetjük valakinek a rossz érzéseinket.

Hála

Ha már benne vagyunk a stresszhelyzetben. érdemes megállnunk egy pillanatra, és feltennünk magunknak a kérdést: „Vajon számítani fog ez egy hét múlva? És egy év múlva? Vagy 10 év múlva?” Ugye egészen más megvilágításba kerülnek így a dolgok?

Próbáljunk meg inkább a jó dolgokra és történésekre koncentrálni, és legyünk hálásak értük. Vannak, akik egy naplóban vezetik azokat a dolgokat, amiért hálásak az életükben, és amikor egy stresszes helyzet miatt szorongani kezdenek, egyszerűen csak elolvassák az általuk leírt sorokat, és máris sokkal jobban tudják érezni magukat.

Nevetés

Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk szót ejteni az egyik legegyszerűbb stresszkezelési módszerről is: a nevetésről. Sokszor mondják, hogy a nevetés a legjobb orvosság, és ebben tényleg van is valami, ugyanis amikor kacagunk, az agyunk ugyanúgy endorfint termel, mint amikor mozgunk. Ha jó kedvünk van, még az izmaink is jobban el tudnak lazulni, ez pedig csökkenti a stressz fizikai tüneteit is. Hát nem nagyszerű? 🙂